Előzetesen a McLaren dominanciájára számíthattunk, hiszen a MCL38-as erősségének számító gyors és közép-gyors kanyarok által tűzdelt a losaili versenypálya, ahol már tavaly is brillíroztak. Az ilyen karakterisztikájú pályák általában nagy terhelést jelentenek a gumik számára, amik kíméletes kezelésében pedig a Ferrari a legjobb. Így őket várhattuk Lando Norrisék elsődleges kihívójának.
Erőviszonyok szempontjából a hétvégét két részre kell bontanunk, hiszen az idei szezontól feloldották a “sprint szakasz” (sprintidőmérő és sprint) és a hétvége rendes része közti parc fermé szabályokat. Azaz a sprint és az időmérő között is lehet változtatni az autó beállításait.
Alapvetően elmondható, hogy a McLaren egész hétvégén gyors volt, bár ezt nem tudták megfelelő mennyiségű pontra váltani, megint…
A sprint szakaszban a Ferrari helyett a Mercedes volt a fő kihívó, pontosabban George Russell. Hamilton ismét nagy lemaradásban volt, mindkét időmérőn nagyjából 4 tizedet kapott csapattársától, amellett, hogy a versenytempója sem volt rendben. Ezúttal nem a kedv, nem a “race-craft”, hanem a nyers tempó hiányzik belőle, ami aggasztó a jövőre nézve.
A Red Bull ebben a szakaszban nem volt sehol. A sprintidőmérőn hatodik helyet elérő Verstappen a sprinten sem tudott értelmezhető tempót autózni és csupán nyolcadik lett. Eközben a Red Bull rátalált egy új beállításra (köszönhetően többek között a gyárban lévő mérnöki és szimulátoros munkának), amit Perez autóján ki is próbáltak a sprinten. Ezért rajtolt a mexikói a boxutcából, így ez valójában egy teszt volt a számára. Az eredmények pedig biztatóak voltak, hiszen az időmérőtől már mindkét autón az új beállításokat alkalmazták, aminek meg is lett az eredménye: Verstappen csodával határos módon pole-ba kvalifikálta Red Bullját, Perezt hét tizedmásodperccel megelőzve, ami száraz pályán elképesztő különbség ugyan abban az autóban ülve.
Aztán persze a pole-t elvesztette Verstappen a meglehetősen furcsa Russell incidens miatt kapott egy rajthelyes büntetés nyomán. A feltartásokat általában 3 rajthelyes visszasorolással szankcionálják, azonban ez még csak feltartás sem volt, hiszen Russell nem gyorskört teljesített, hanem felvezető körön volt, így már a büntetés ténye önmagában is megkérdőjelezhető.
Amit a sportfelügyelők a zöld asztalnál elvettek Verstappentől, azt ellentmondást nem tűrően visszaszerezte a pályán, a rajtnál. Ráadásul mindezt a rosszabbul tapadó poros oldalról tette, így különösen nagy bravúr Russell lerajtolása.
A szezon során már többször láttunk olyan, hogy a Red Bull erős volt az időmérőn viszont versenytempóban gyengélkedtek. Azonban most ezt a lépcsőt is sikerült megugrani. Hónapok óta először működött megfelelően a Red Bull autója Verstappen kezei között. A gumikopási gondokat, amik potenciálisan adódtak volna azzal sikerült valamelyest legyőznie, hogy elöl autózott, így neki nem kellett a “piszkos levegő” miatti tapadás deficitet és gumikopás gyarapodást elszenvednie. Russell hamar kikerült a képből és a legjobb nyers tempóval rendelkező Norris került Max mögé, aki sokáig gyorsabbnak is tűnt. Az első safety car-os újraindításnál meg is támadta a hollandot, aki a tőle megszokott könyörtelenséggel verte vissza a támadást. Ez volt a győzelem egyik kulcsa a Norris ellen csatában.
A másik persze Norris büntetése, amely egy dupla sárga zászlós szakaszon való lassítás meg nem tételéért kapott. A helyzetet meglehetősen nehéz volt észrevenni, hiszen a pályán nem látszott semmi akadály, a csapat sem szólt neki a rádión, csupán egy pálya széli led-panelt kellett volna kiszúrnia. Persze a szabálytalanság egyértelmű, de felmerülhet a kérdés, hogy miért volt egyáltalán dupla sárga zászló Albon letört tükre miatt és miért volt ilyen mértékű a büntetés.
Én úgy gondolom, hogy Norris büntetése nélkül sem tudta volna megverni Verstappent, mert nem volt szignifikáns tempóelőnye, illetve az első kanyarban (ami az egyetlen valódi előzési pont Katarban) egész jól lehet védeni a pozíciót és a holland világbajnok ezen képességei pedig amúgy is a legjobbak a mezőnyben.
Innentől sétagalopp volt a Verstappen győzelem, amely újabb klasszis teljesítmény volt a hollandtól. A Red Bull új beállítása volt az ami lehetőé tette az élmezőnyben való harcolást. Azonban a McLarenekkel és Russellel való csatában már egyértelműen a “Verstappen-faktor” jelentette a különbséget. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy Verstappen is áthaladt a dupla sárgás szakaszon, azonban ő észrevette a jelzést és beleemelt a gázba. Persze említhetjük itt a parádés rajtot, vagy éppen Norris támadásának visszaverését is, meg persze a könyörtelen versenytempót, amit Norrison kívül senki más nem volt képes tartani vele. Úgy gondolom, hogy az imént felsorolt események és faktorok voltak Verstappen győzelmének kulcsai.
képek: Pirelli, Mercedes F1 Team
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
