Finoman szólva sem kezdték jól a szezont a maranellóiak. Leclerc és Sainz mindössze 26 pontot gyűjtöttek az első két futamon, ami jócskán elmarad, mind a csapat, mind a szurkolók elvárásaitól. De tulajdonképpen mekkora a baj a Scuderiánál?
Alapvetően nagy, nagyon nagy. De ne menjünk az események elébe, nézzük hol tartottak a szezonkezdet előtt. Természetesen az uborkaszezon fő témája a csapatfőnökváltás volt Maranellóban, de Ferrari motorjára is jutott bőven hangsúly. Az volt a nagy ígéret, hogy az idei szezonra 30 lóerőt javulnak. De ez hogyan lehetne lehetséges, ha be vannak fagyaztva a motorfejlesztések? Tulajdonképpen nem tényleges lóerőtalálásról volt szó, hanem a megbízhatóság fejlődéséről, ami miatt nem kellene lejjebb tekert motorral menniük, mint a tavalyi év második felében.
Továbbá pedig az aerodinamika terén is nagyon bizakodó volt a csapat a számok alapján. Ezt el is hihetjük nekik, mert tényleg rengeteget javultak a tavalyi évhez képest, csupán arról van szó, hogy a Red Bull sokkal többet.
A teszt is ígéretesen alakult, de a szezonnyitóra érkezve jött a nagy pofon. Nem is egy, rögtön három. A prognosztizált 30 lóerős javulásból az ég világon semmit nem láthattunk. Ugyan az egyenesekben sokat gyorsultak - e tekintetben közel a Red Bull szintjén voltak -, de ez a leszórító csökkentésének árán volt lehetséges. Tehát, hiába gyorsak az egyenesekben, a kanyarokban jelentősen lassultak, legalábbis a Red Bullhoz képest.
A bahreini szombaton még nem is volt annyira reménytelen a helyzet. Leclerc csupán három tizedre volt Verstappentől, mindezt úgy, hogy a Q3-ban végül taktikai indokokra hivatkozva nem ment ki második etapra. Azonban a futamon jött a második nagy pofon, a borzalmas versenytempó, extrém gumikopással fűszerezve. A kemény gumikon például több mint fél másodperccel lasabbak voltak az Aston Martinnál, de a többi keveréken sem voltak túlságosan fürgék. A részsiker maximum annyi lehet, hogy Leclerc 13 körig Perez előtt tudott maradni, de ekkor még nem tudtak a harmadik nagy pofonról, a motorhibáról. Charles Leclerc autójában a vezérlő-elektronika adta meg magát, ráadásul ez egy zsír új elem volt, amit vasárnap délelőtt tették be először Leclerc autójába.
A borzalmasan sikerült szezonnyitó után azonban továbbra is pozitív hangokat pendítettek meg a vörösök. Fred Vasseur ráragasztotta az "Ez csak egy rossz verseny volt a 23-ból" címkét, miután Leclercel közös beszédet tartottak Maranellóban a csapat dolgozóinak. De a monacói nem csak a Scuderia színpadján, hanem állítólag John Elkkan, Ferrari elnök irodájában is tiszteletét tette, hogy átbeszélje vele a csapat jelenlegi helyzetét és biztosítékokat kérjen a jövőre vonatkozólag. Ennek kapcsán pedig azonnal szárnyra kaptak a Leclerc eligazolásával kapcsolatos pletykák, hiszen a szerződése 2024 végén lejár. A legtöbben a Mercedessel hozták kapcsolatba, egy esetleges Hamilton-utód szerepében. Ugyanakkor Lewis Hamiltonnal kapcsolatban, pedig felmerült, hogy el kéne hagynia csapatát és máshova nem is nagyon mehetne, csakis a Ferrarihoz. Persze ezek csak feltételezések.
A tavalyi évben rengeteg rajtrácsbüntetést osztottak ki a megengedett motorkomonens számok túlépése miatt. A Ferrari ezekből csőstül kapott, hiszen Leclerc és Sainz a motor hat fő eleméből megengedett, a két autón összesen 32 felhasználható alkatrész helyett 58-at használtak fel a tavalyi év során. Ez már akkor is nagyon kínos volt, de idén már a második nagydíjra sikerült összehozniuk egy ilyet, hiszen Leclerc autójába már a harmadik vezérlő-elektronika elem került be. A másodikat Bahreini vasárnapra tették be, ami rögtön meg is adta magát a futamon. Roppant kínos helyzet, hogy már a második futamon el kellett szenvedniük a rajtrácsbüntetés szégyenét és ez nem is jó ómen a szezon további részére nézve.
Charles Leclerc tízrajthelyes büntetését azonban nem sikerült Dzsiddában a tempóval kompenzálni. Az időmérőn még nem is tűntek reménytelennek. Leclerc "mindössze" 155 ezredmásodpercre volt a pole pozíciós Pereztől, ugyanakkor Sainz, Alonsotól és Russelltől is kikapott. A kérdés pedig, hogy a Ferrari fő erőssége, az egykörös tempó az autónak köszönhető vagy Leclerc kiemelkedő időmérős képességeinek. Valószínűleg is-is, mert Sainz "csak" a Mercedesek és az Astonok szintjét tudta csak hozni az időmérőkön.
A szezonnyitó rossz versenytempójáért, a bahreini aszfalt durvaságát okolta a Ferrari, de Dzsiddábban végleg kiderült, hogy nem ez a helyzet, hiszen a tökéletes aszfalt ellenére is borzalmas volt a a Ferrarik versenytempója, főleg a kemény keveréken. Leclerc esetében kis mentség lehet, hogy a 12. helyről rajtolt a büntetése miatt, de Sainznak semmilyen kifogása nincs. A Szaúd-Arábiában kemény keverékként funkcionáló, C2-es pirelliken még a Mercedeseknél is lassabbak voltak, az Aston Martinról és Red Bullról nem is beszélve, így versenytempóban Dzsidda alapján maximum a negyedik erő a Ferrari.
Ugyanakkor ezt a korántsem túl fényes hatodik és hetedik pozíciót a rossz versenytempó mellett kettő csapathibának is köszönhették. Egyrészt nem figyelmeztették Leclerc a biztonsági autós fázis alatt boxból kijövő versenyzőkre, esetünkben Hamiltonra és így a monacói pozíciót veszített vele szemben. Másrészt pedig Leclerc egyértelműen jobb tempója ellenére sem cserélték meg Sainzal a futam második felében, így esély sem volt a Mercedesek üldözésére. Ilyen esetekben az a megszokott procedúra, hogy végrehajtják a pozíciócserét és ha az előreengedett versenyző mégsem tud előzni, akkor vissza kell engednie a másikat. Ezt gond nélkül megléphette volna a Ferrari, de úgy néz ki ebben az esetben sem voltak elég élesek.
Dzsidda után a Ferrari hozzáállása és a külvilág felé mutatott kommunikációja is megváltozott. Az első futam utáni bizakodásból - a Mercedeshez hasonlóan - realitás lett. Fred Vasseur csapatfőnök szerint a keverékek közötti váltás jelenleg a fő gyengeségük, ami egy abszolút helytálló kijelentés.
HOGYAN TOVÁBB?
Maranello mintegy 1600 dolgozója és a Tifosi a fejlesztésektől várja a megváltást, köztük Carlos Sainzal, aki szerint a teljes szezonjukat megváltoztathatja az első fejlesztési csomag. Olasz sajtóértesülések szerint ez május végén érkezhet meg Imolába. Valójában nem is fejlesztésről lesz szó, hanem egy megújult autóról. Jelenleg az egyik legnagyobb mérnöki probléma a delfinezés, amivel nem számoltak ekkora mértékben az olaszok, így a tervezettnél nagyobb hasmagassággal kell használniuk az SF-23-at, ami természetesen leszorítóerő-vesztéshez vezet, amellett, hogy a gumiknak sem tesz jót. A problémát egy új hátsó futóművel - ami jobban kontrolálja majd az autót a kigyorsításokon - illetve a padlólemez teljes átszabásával orvosolhatják az olaszok. Az sem kizárható, hogy az új autóról eltűnnek - az eddig használt - nagyon szélesre húzott oldaldobozok és helyette egy a Red Bulléhoz hasonló irányba mehetnek el a Ferrarisok. Mindenesetre azt ne felejtsük, hogy az első futamokon látott autó még Mattia Binotto parancsnoksága alatt épült, az "új Ferrari" pedig már Fred Vasseur által átszervezett, új fejlesztési ütemterv szerint készül, így az újdonsült csapatfőnök első hatásai majd ezen az autón lesznek először szemmel is láthatók.
Egy biztos: a Ferrarinál valami még nincs rendben, de a szezon egészét nézve még mindig nekik van a legnagyobb esélyük elkapni a Red Bullokat egyes futamokon. Bár ezt minden bizonnyal majd csak az év második felében tehetik meg, már csak azért is, mert a Red Bullt minden bizonnyal erősen hátra fogja vetni a jelentősen csökkentett szélcsatorna és CFD szimulációs idő az év közbeni fejlesztésekben.
Összegezve úgy néz ki, hogy Imoláig még várniuk kell a Ferrari rajongóknak a nagy eredményekre, de aztán akár a Red Bullt is megszorongathatják?
képek: Pirelli
